Életem
Életem megállíthatatlan folyam, Én meg csak úszom az árban, Lelkem harcol a testem ellen, Végtelen, fájdalmas küzdelem..
Minden nap ezt rebegem: Csak túléljem! Csak túléljem! Nincs értelme az egésznek, Tudom jól, de mégis élek.
Szörnyű magas célok, Miket elérni vágyok, És ha nem sikerül minden, Csak magamak büntetem.
Véremben van, mit csinálok, Első helyre és harcolni vágyok, Ez kényes játszma, és ha vesztek, Végtelen szakadék mélyére esek.
Ezt hallván más csak legyintene, Nem is terhelem őket vele, Próbálok minenkinek megfelelni, És nem az árral szemben úszni... |