Művész
Talán én vagyok vak, S érzéketlen, Hogy nem látom, Mi szép versemben?
Minden szájból Dicséret száll, Ez így túl egyszerű, Hisz a hiba ott bujkál...
A legnagyobb kritikus Én vagyok, Új hibát mindig, Találhatok.
S ettől szép A művészet, Mert sosem nyeli el, Az enyészet.
Hisz a művész Újít, s fejlődik, Csak saját magának, Gyötrődik.
Mindig keres, Egy újabb hibát. És azt javítja, Egy egész életen át... |