Átok
Amit mondok, senki nem érti meg, Addig amíg ő maga nem érzi meg.
Szóltam már bosszúsat, dühöset, Gyaláztam már sok-sok életet, Ezer meg ezer könnyet elsírtam, Ó, meghalni hányszor akartam!
De, mikor nem nehéz a karod, ha felemeled, Mikor nem sír a szemed, ha könny tölti meg, Mikor nem törik a szíved, ha mások bántanak, Mikor csak mosolyogsz, ha mások utálnak.
Mikor igazat mondasz, ha hazudnak neked, Mikor megöleled azt aki beteg, Mikor szeretsz valakit, aki megvet, És látod benne a szeretetet..
Mikor szeretitek ezt a világot, Te is, és még sokan mások, Mindannyian megláthatjátok, Az élet a leggyönyörűbb átok!
Mindezt csak akkor értitek meg, Ha ti magatok érzitek meg. |